Het napjai

http://tanitoikincseim.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1210915

Oviban tanultuk

Gesztenye gusztika zoldfa agon lakott,
Nem volt kodmonkeje, nem viselt kalapot.
Addig izgett-mozgott, mig kirepedt a børe,
Leesett a foldre.
Ej,milyen fenyes legenyke lett beløle.

Feher lilomszal...
Ėrik a szølø-hajlik a vesszø...

Mutogatós mondókák

Gomba, gomba, gomba,(az öklök ütögetése)
nincsen semmi gondja.(a kezek forgatása)
Eső hogyha esik rája,(az ujjak mozgatása)
Nagyra nő a karimája.(karkörzés a fej felett)
Az esőt csak neveti,(szájra mutatás)
Kalapja van, teheti.(fej ütögetése)

  Erdő szélén házikó,
Ablakában nagyapó.
A kis nyuszi ott robog,
Az ablakon bekopog.
Kérlek, segíts én rajtam,
A vadász a nyomomban.
Gyere, nyuszi sose félj,
Megleszünk mi kettecskén!

Itt a szemem, itt a szám

Ez pedig az orrocskám.

Két karom, forgatom, ha akarom.

Kezeimmel tapsolok,

Lábaimmal dobogok.

Megy a vonat fel a hegyre,

Lassan zakatol.

Aztán, megindul lefele-lefele,

Beesik egy gödörbe,

Zsupsz.

Domboldalon házikó, (kezünkkel háztetőt mutatunk)
házikóban ládikó,
(négyzetet mutatunk)
ládikóban kerek tálca,
(tenyerünk körül kört rajzolunk)
kerek tálcán öt pogácsa.
(rámutatunk az ujjainkra)
Arra járt az egérke,
mind megette ebédre!
Hammmm!
(a hammnál "megharapdáljuk)

Nyuszi fülét hegyezi, ( nyuszifület mutatunk)

nagy bajuszát megpödri.  ( pödörjük a bajuszt)
Répát eszik: ropp-ropp-ropp,  (mintha répát ennénk)  
nagyon ugrik: hopp-hopp-hopp!   ( nagyot ugrunk a végén)

 A házat kiseperjük, (kezünkkel beleseprünk a hajba)
A port letöröljük, (végigsimítunk a homlokon)
Az ablakot becsukjuk, (becsukjuk a szemet, azaz lesimítjuk a pillákat)
A kulcson egyet csavarintunk! (megtekerjük az orrát)

Sűrű erdő, (lassan, sejtelmesen kezdjük, összekócoljuk a haját)
Kopasz mező, (végigsimítunk a homlokon)
Pislogója, (mutatjuk a szemét)
Szuszogója, (érintjük az orrát)
Tátogója, (érintjük a száját)
Ez itt meg a csiklandója! (megcsiklandozzuk végül a hasán)

Én kis kertet kerteltem, 

Bazsarózsát ültettem.
Szél, szél fújdogálja,
Eső, eső veregeti, huss!

körözünk a hason
ujjunkkal böködünk
két kezünkkel a tenyerét összekulcsolva lengetjük
paskoljuk a tenyeret, a „huss”-ra hessintve

széttárjuk két karunk

Ecem, pecem, pompodáré,
Sárgarépa, kancincáré,
Cérnára, cinegére,
Hess ki, madár, a mezőre.
Álé, álé, álé, pukk!

első két sorra ide-oda oldalra biccentjük a fejét,
melyet két tenyerünkkel támasztunk, mozgatunk
mutatóujjunkkal megérintjük szótagonként a homlokát, állát, bal és jobb arcát
további négy érintés
háromszor az állát, „pukkra” az orrát érintjük

Cicuska, macuska, Mit főztél Katuska? Kevertem babocskát, Sütöttem pampuskát. Ide raktam, oda raktam, Utoljára jól bekaptam!

két kezét fogjuk, a tenyerével az ő és a saját arcunkat simítjuk soronként tenyerében kavargatunk másik tenyerébe simítunk kezét kezeink közé fogva lengetjük Játékosan, mintha bekapnánk az öklét Kis állat a hangya, de nagy a szorgalma, szorgalmas a méh is, olyan leszek én is! Mendegél a törpecsapat, (helyben járás) Kalapálnak nagy serényen, (két öklünket összeütjük) Csiszolják a sok kis követ, (tenyerünket összecsiszoljuk) gyűjtik a sok aranyröget. (markunkat dörzsöljük) Hívjad a, hívjad a falovacskát (karjainkkal hívó mozdulatokat végzünk) Add neki, add neki a zabocskát, (mintha a tenyerünkből etetnénk) Jól lakik attól, hízik a zabtól (has simogatása) A lovacskád. Hívjad a, hívjad a kicsi kecskét (karjainkkal hívó mozdulatokat végzünk) Add neki, add neki a tejecskét, (mintha a tenyerünkből etetnénk) Jól lakik attól, hízik a tejtől (has simogatása) Kicsi kecskéd. Kását főz a kisegér, minden tálat telemér, ennek is ad egy kis kanállal annak ad egy nagy kanállal, amannak egy pohárkával, ennek itt egy csuporkával, a legkisebbnek nem jutott, ezért aztán el is futott.

Vilma dédi mondókái

Amikor még kicsike voltam,
Kuckóba is bebújtam.
Fenyőfából tüzet raktam,
Kukoricát pattotattam.

Erre kakas, erre tyúk-
Erre van a gyalogût.


Egyedem, begyedem tengertanc,
Te kis pajtas mit kivansz.
Nem kivanok egyebet-
Csak egy falat kenyeret.

Ősz

Megyek-megyek mendegélek,
kerek erdőn keresgélek.
Vackort vadrózsát,
virágszagú szamócát.
Nagykalapos gombát,
de nem ám a bolondját!

Fűszál derekán, ( 2 ujjal lépegetünk)
félve mászik a bogár.
Földre pottyan, ottmarad, (tenyeret az asztalra ejtjük)
észrevétlen, mint a mag. (öklöt összazárjuk)

mackó

Jo a ropogo, piri mogyorô.
Medve uram szereti, bokraban felkeresi.
Egy tenyere tele vele, a masikkal igy csap bele.
Meghamozza lam lam, mind megeszi hamm-hamm.
Ha teleszed egy mancsot, vigan eszi es csamcsog.
Jo a ropogô,piri mogyoro.

Csukás István: Mackómese

Mackó brummog: irgum-burgum,
bundám rongyos, ezért morgom.

Elballagott a szabóhoz,
de a szabó pénzért foltoz.

A mackónak nincsen pénze,
elköltötte akácmézre.

Szegény mackó, mi lesz veled,
hogyha megjön a nagy hideg.


Dirmeg-dörmög a medve, 
nincsen néki jókedve.
Ez a tánc, az a tánc, ez aztán a medvetánc.

Jon a tavasz, megy a tėl,
Barna medve uldogel.
Kibujas vagy bebujas,
Ez a gondom orias.

Ha kibujok vacog. Ha bebujok ehezem.

vonat

Nikitől és Feritől kaptunk agy klassz home-made Thomas mozdonyt, amiben Áron elfér, mint masiniszta. De még tologatni is lehet!



Fut a vonat

Si-ha-ha-ha,

Fut a vonat,
repíti az
utasokat.
Ha hegynek megy,
a kerekek
ezt suttogják:
"Se-gít-se-tek!"
Ám ha völgyben
vígan szalad,
füstje keskeny
ezüstszalag.
S ha a völgyet
már megunta,
besurran az
alagútba!

Ziki-zaki zakatol ez a vonat valahol.
Én vagyok a vasutas, Te meg legyél az utas.

Megy a vonat lefele,
Zakatol a kereke.
Nyikorog-nyekereg.
Tapsolnak a gyerekek.

Rajzoltam egy vonatot,
A vonatra ablakot.
Az ablakba Papikát.
Ölébe meg Áronkát.

 Drégely László: Játékvonat

Körbe-körbe,

asztal alatt,

székek között

megy a vonat.

Elöl-hátul lámpa,

ha beér az

állomásra,

Keljfeljancsi,

ólomhuszár,

hajas baba 

gyorsan beszáll.

Szól a füttyszó,

kerék kattog –

késő estig

utazhattok!

Illyés Gyula: Mozdony
Ssh-sszh beh sok súly.
Meg se mozdul.
Friss szenet,
 ha bekapok
Messze-messze
 szaladok szaladok

Szél

Amilyen időjárás volt a napokban, muszáj voltunk beújítani 1-2 széllel kapcsolatos versikét.

Sss-sss, fúj a szél,
ez a kis fa, jaj, de fél,
minden ága megremeg,
a levele lepereg.
ej, haj, semmi baj,
újra zöldül majd a gally

Fújja szél a fákat.  (kezeket magasra tartva dűlóngélünk)
Letöri az ágat. (ölbe ejtjük a kezeket)
Reccs!

Tél

Osvát Erzsébet: Télapó

Hull a hó,
hull a hó,
mennyi apró télapó!
Igaziak, elevenek,
Izgő-mozgó hóemberek.
Nagykabátjuk csupa hó.
Honnan e sok télapó?
Kik ezek,
Mik ezek
az apróka
Télapóka - emberek?
Óvodások mennek
sorba,
záporozó, habos
hóban.

Gazdag Erzsi: Hóember

Udvarunkon, ablak alatt
álldogál egy fura alak;
hóból van a keze-lába,
fehér hóból a ruhája,
hóból annak mindene,
szénből csupán a szeme.
Vesszőseprű hóna alatt,
feje búbján köcsögkalap.

Honnan jött, tán Alaszkából
vagy a déli-sarki tájról,
hol a jegesmedve él,
s télen-nyáron úr a tél?
Uramfia, ki lehet?
Mondjátok meg, gyerekek!
"Sem a Péter, sem a Pál,
egy hóember álldogál."

Cézár kutya sunyít, lapul.
Rá nem jönne, ki ez az úr.
Mert hogy úr, az bizonyos.
Olyan kövér, totyakos.
Tisztességgel megugatja.
Meg se billen a kalapja
a nagy úrnak. Rá se néz.
Hej, de bátor, de vitéz!

Cézár most már tiszteli;
borjúcsontot visz neki.
Az csak sután áll a hóban.
Nem hallgat az okos szóra.
Nem eszik, és nem beszél.
Szegény Cézár, jaj, de fél!

Szederfánkon ül a veréb.
Ő ismeri meg legelébb.
Könnye csordul, úgy nevet,
s nevetik a gyerekek.
"Ejnye, Cézár, hát nem
látod?
Hóember a barátod!
Ne félj tőle nem harap!

Hull a hó...
http://www.gyerekdal.hu/dal/hull-a-ho-hull-a-ho

Ember, ember december
http://www.youtube.com/watch?v=XfRFbQ3CvYw

http://www.youtube.com/watch?v=xbN6hv2Jo3E

http://www.youtube.com/watch?v=FUY6CdsLnWY

Kerekítő 2.

A napokban ismét Kerekítettünk. Az alábbi mondókák hangzottak el.

Úton megyen két karó,  (megsimítjuk a lábakat)
Azon felül nagy hordó,    (pocak simi)
Azon felül kis hordó,       ( fej simi)
Azon felül ákom-bákom,  (száj simi)
Azon felül szörcsöm-börcsöm,   (orr fricska)
Azon felül illom-pillom,   (pillázás)
Azon felül két kis domb,  ( szemöldök simi)
Azon felül sűrű erdő,        (haj simi)
Abban lakik Siska disznó!  ( megtúrjuk a hajacskát)
Röf-röf-öf-röf!

Itt a kerek templomocska,    (fejet körbe megsimítjuk)
Itt a két égő gyertyácska,     (szemekre mutatunk)
Itt a két piros párnácska,      (arc simi)
Itt a sekrestyeajtó,                 (száj simi)
Itt kijön a pap,    
Meghúzza a csngettyűt:          (orrhúzogatás jobbra balra)
Csingi-lingi,csingi-lingi!

Ciróka-maróka,   (megsimítjuk az arcot jobbról-balról)
Mit főztél Katuska?
Kevertem babocskát,  (a tenyerében ujjal körbe keverünk)
Sütöttem pampuskát,    (összesimítjuk a tenyereket)
Ide raktam, oda raktam, (jobbra tapsi-balra tapsi)
Utoljára jól bekaptam,    (tenyerét megesszük)
Hamm,hamm,hamm,hamm!

Ciróka-maróka,
Hol jártál? Malomba.
Mit hoztál? Pogácsát.
Hová tetted? A lócára.
Megette a pap macskája!

Ciróka-maróka,
Mit főztél? Kását.
Hova tetted? Pad alá.
Megették a kiscicák.

Kerekecske kertecske,
Benne ugrál kis kecske,
Csikk-makk,csikk-makk!

Ráteszem a patkót,
Megszögelem,
Belekalapálom,
Megreszelem,
Megsimálom,
Kész! Futhat a kiscsikó!

Csacsi húzza kicsi kocsit,  (lovagoltató- szemben velünk)
Kicsi kocsi nyekereg,
Hej, te gazda,lusta gazda,  (ejnyézős hangon)
Zsírozd meg a szekeret!
Mert leesnek a gyerekek!  (térdünkről átradöntjuk a gyereket)

Kicsi kocsi,három csacsi,
Döcögő,döcögő,
Benne gyerek,kicsi kerek,
Göcögő,göcögő

Zsipp-zsupp,  (hintáztatjuk)
Kenderzsupp,
Háztetőre felrakjuk!  (feldobjuk a vállunkhoz)
Ha átázik,
Ledobjuk!Zsuppsz! (leengedjük)

Szita,szita,sűrű szita,    (szitálunk)
Ma szitálok,holnap sütök,
Neked egy kis cipót sütök.  (meggyúrjuk a babát)
Megzsírozom,megvajazom,  (megkenjük a tenyerét)
Ezt is,ezt is Neked adom!
Hamm,hamm,hamm!       (megesszük)

Szita,szita,szolgáló,
Van-e liszted eladó?
Van lisztem,de nem jó,
Beleesett a pondró!

Rigidős,ragadós,
Cukrozott liszt,
Beleragadt kis Lőrincz.
Meggyúrta a mamája,
Megsütötte kalácsnak.

Gyékén,gyákán,
Jön a Gyuri bátyám,
Tököt visz a hátán,
Hogyha fáradt,leteszi,
Hogyha éhes,megeszi.

Aranykertben aranyfa,  (triangulumot csengetünk minden sornál)
 Aranybölcső alatta.
 Aranybaba szundikál,
 Aranyszúnyog muzsikál.
 Cini-cini muszika,
 Édesanya csillaga.

A kevély kiskakas

Füredre, ha haza jövünk, mindig tud Mami valami űj verssel, mondókával megörvendeztetni. Én pedig lecsapok rá. Már csúfolnak is a családban, hogy mondókaphiliában szenvedek. A kevély kiskakas Hol volt, hol nem volt, volt egy kevély kiskakas, tarka tollas, tarajas, piros lábú, piros csőrű, begyeskedő kiskakas. Ejhaj, csibekas! Kevély volt a kiskakas. Ez a kevély kiskakas, tarka tollas, tarajas, talált egyszer az úton, nem az úton: a kúton, talált egy szem gyöngyöcskét – csillogó, villogó, kényes, fényes gyöngyöcskét. Ejhaj, csibekas! Megörült a kiskakas. Hát a kevély kiskakas, tarka tollas, tarajas, kitátotta csőröcskéjét, s hamm! bekapta gyöngyöcskéjét: hamm! hamm! bekapta. Csőröcskében, gyöngyöcskével, kényeskével, fényeskével, ide szállt, oda szállt, udvarukban szaladgált a kis kevély kakaska. Ejhaj, csibekas! Szaladgált a kiskakas. Hát a kevély kiskakas, tarka tollas, tarajas, gyöngyöcskéjét hol letette, hol felvette, nézegette, kerülgette, csipegette, viszegette; piros lábán illegett, tarka farka billegett, kukorékolt: „Kukurikú! Ku-ku-ku-ku- kukurikú!” Ejhaj, csibekas! Futkosott a kiskakas. Hát a kevély kiskakas, tarka tollas, tarajas, ugrándozván sövényre, szökkent, röppent, szállva szállott a tyúkudvar fölébe. Onnét leszállt a földre, csőröcskében gyöngyöcske: csillogott, villogott, mint napocska ragyogott. Ejhaj, csibekas! Röpdösött a kiskakas. Meglátta egy tyúkocska, s kérve kérte: „Kakaska! Add ide a gyöngyöcskét, hadd játszódjak kicsinykét.” De a kevély kakaska gyöngyöcskéjét nem adta. Ejhaj, csibekas! Kevély volt a kiskakas. Meglátta egy kiskacsa, s kérve kérte: „Kakaska! Add ide a gyöngyöcskét, hadd játszódjak kicsinykét.” De a kevély kakaska gyöngyöcskéjét nem adta. Ejhaj, csibekas! Kevély volt a kiskakas. Meglátta egy pici nyúl, s kérve kérte: „Kakas úr! Add ide a gyöngyöcskét, hadd játszódjak kicsinykét.” De a kevély kakaska gyöngyöcskéjét nem adta. Ejhaj, csibekas! Kevély volt a kiskakas. Meglátta egy kiskecske: „De szép fényes gyöngyöcske! Add ide a gyöngyöcskét, hadd játszódjak kicsinykét.” De a kevély kakaska gyöngyöcskéjét nem adta. Ejhaj, csibekas! Kevély volt a kiskakas. Meglátta egy lovacska, s kérve kérte: „Kakaska! Add ide a gyöngyöcskét hadd játszódjak kicsinykét.” De a kevély kakaska gyöngyöcskéjét nem adta. Ejhaj, csibekas! Kevély volt a kiskakas. Hát a kevély kiskakas, tarka tollas, tarajas, dehogy adta gyöngyöcskét játszadozni kicsinykét; szaladt, szaladt messzire, gyöngyöcskével csőribe, meg sem állott Tiszáig, Tisza szélső partjáig, csőriben gyöngyöcske, nézte magát a vízbe. Ejhaj, csibekas! Mit látott a kiskakas! Hát a kevély kiskakas, tarka tollas, tarajas, mit lát vízi tükörben, kukorintván dühödten? Egy kevély kiskakast, tarka tollast, tarajast, csőriben – ohohó! – gyöngyöcske, ragyogó. Egy garas, két garas! Ámuldozhatsz, kiskakas! Piros csőrrel tátogatott, gyöngyöcskéhez odakapott. Ejhaj, hejehaj! Gyorsan utolér a baj! Mikor csőrét kitátotta, gyöngyét vízbe pottyantotta. Volt, nincs, hova lett? Gyöngyöcskéje odalett! Kukurikú, csibekas! Megjárta a kiskakas.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]

Kalapálós mondókák

Kipp-kopp kalapács, kicsi kovács mit csinálsz.
Sárga csikót patkolok, arany szeggel szegelem.
Uccu pajtás, kapj fel rája, úgyis te vagy a gazdája.

Hallod-e te kiskovács.
Mitkopog a kalapács.
Azt kopogja kippre-kopp
csengős csikót patkolok.

Kipp-kopp kopogok
Találd ki hogy ki vagyok.

Kipp kopp mogyoró,
tavaszt hív már a rigó
kipp kopp kalapács
jókedvű a kis kovács.
kipp-kopp kert alatt
róka viszi a ludat.

Van aki vár

http://www.youtube.com/watch?v=gjTaFJv-HDM

Ringató

http://www.youtube.com/watch?v=dRwv2b0qUo8

Kerekitettünk

  A minap Kerekítő foglalkozáson vettünk részt, ahol tanultunk újakat és hallottunk már ismerős mondókákat, verseket.

Két kis kakas összeveszett,

 a verembe beleesett,

Szil-szál szalmaszál,

eredj pajtás, te hunyjál.

Két kis kakas összeveszett,

Azt sem tudja,hogy mit evett,

Tücsköt,bogarat,

Mindenféle madarat,

Hess,hess,hess,hess!

Giling-galang,

szól a harang.

Harangoznak estére,

a kis Áron kedvére.

Elesett a lúd a jégen, 

Majd fölkel a jövő héten.

Összeveri a bokáját,

Sárga sarkantyús csizmáját.

Elment a tyúk búcsút járni,

Nem kell onnan visszavárni.

Majd visszajön sülve-főve,

Nem ül többet az ülőre.

Ha még egyszer leány lennék,

Megnézném, hogy kihez mennék.

Megválogatnám a legényt,

Mint a piacon az edényt.

Az edénynek a mázasát,

A legénynek a pirosát,

Avval élnék a kedvemre,

Boldog lennék életembe'.

Borsót főztem

https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0CC8QtwIwAA&url=http%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fwatch%3Fv%3DESe2w0pKkwk&ei=q8WPUtvcIMHTswbi04CICA&usg=AFQjCNErKi9MMwvr1-TT3pFS2N8wLWqkSg&sig2=aoG6fkxRGdj-8y-ODWIRmg&bvm=bv.56988011,d.bGE

Hej, Gyula, Gyula, Gyula, Gyula, (mély hangon combot paskolva)

Szól a duda, duda, duda, duda! (magasabb hangon pocakot simítva)

Pest, Buda, Buda, Buda, (vállat ütögetve)

Pattogatott kukorica (fejet ütögetve magas hangon gyorsan)

Mászik a bogár nagy lábával
megesz téged nagy szájával, hamm-hamm-hamm. (mélyhangon)

Mászik a bogár kis lábával,

megesz téged kis szájával, hamm-hamm-hamm.(vékony hangon)

Téli nyári laboda

http://www.youtube.com/watch?v=z7Y126A45yg

Itt a kerek templomocska, (fej)

Itt a két égő gyertyácska, (szemek)

Itt a két piros párnácska, (arc)

Itt a sekrestyeajtó, (száj)

Itt kijön a pap,

Meghúzza a csengettyűt:

Csingi-lingi,csingi-lingi!

Óra

Áron már most igazi kis ezermester, aki rengeteg műszaki érzékkel van megáldva. Képes hosszú időn keresztül az órát vizsgálni.

Tik-tak tik-tak, jár az óra,

Körbe jár a mutatója.

Azt hirdeti minden reggel.

Ki korán kel, aranyat lel.

Jár a toronyóra, tikk-takk jár,

Benne egy manócska kalapál.

De ha áll az óra és nem jár,

Alszik a manócska és nem kalapál!

Jár a toronyóra bim.bam, bim-bam.

Jár a falióra tik-tak, tik.tak.

A zsebóra azt kegyegi tiki-taki, tiki-taki.

Háziállatok

Áron most érte el azt a kort, hogy nagyon fogékony a tanulásra. 1-2 ismétlés után tudja, hogy mikor melyik állatra kell nézni, ha mondjuk a nevét. Így aktuális lesz ez a mondóka is.

ELEK ISTVÁN: Háziállatok

Röf-röf - ez a disznó hangja.

Állatok közt nagy a rangja.

Gömbölyűre hízva már,

Valóságos éléstár.

Kukurikú - hajnalban

A kakas már ébren van.

Hej, de milyen nagy legény

A szemétdomb tetején!

Be-e - béget a kis bari,

Messziről is meghallani.

Milyen szelíd, milyen édes!

Miért béget? Talán éhes.

Mi-au - nyávog a cica,

Mert hogy nagy a galiba:

Belelépett a köcsögbe,

S kiömlött a tej a földre

Vau-vau - Bodri így ugat,

S házából is kiszalad.

Farkát vígan csóválja:

Hazajött a gazdája.

Gá-gá - gágog a liba;

Legszebb lúd a faluban.

Tolla fehér, csőre sárga -

Büszke hosszú lúdnyakára.

Mu-ú - bőgi a tehén,

S panaszosan néz szegény.

Tőgye nehéz, tej van benne,

Ha megfejnék, de jó lenne.

Pillangó

Ezt a dalocskát az '50-es években tanította az én anyukámnak a nagypapája, Muliter József. Nekem a dédnagyapám, Neked, kisfiam az üknagyapád.

Tarka cifra pillangó, icipici lepke,

Légy hamar szófogadó, repülj a kezembe.

Hopp ide, hopp oda, száll a pillangó tova,

Messze-messze-messze.

A pillangó megkoppan, itt van a kezemben.

Erdei dal

Erika mami általános iskolás első osztályos korában évnyitón elszavalt versével örvendeztetett meg minket a hétvégén.

Reviczky Gyula

Erdei dal

Nyári rekkenő meleg,

Elbújok előled.

Lombjai közé megyek

Sátoros erdőnek.

Haja hopp!

Itt vagyok már, itt vagyok!

Sárga rigó, jó napot!

Fák között és fák alatt

Beh vidám az élet.

Nyúl szalad, virág fakad,

Zeng a lombos ének.

Haja hopp!

Kip! Kop! A harkály kopog.

S a kakukk szól: Jó napot!

Vadvirágokat szedek,

S kötözöm füzérbe

Vagy a fűben heverek,

S felnézek az égre.

A haja hopp!

a madárral dalolok...

Szép világ te, jó napot!

Kedvenc dalaink

Az első kettő dal személyes gyerekkori ismerősöm, az utolsót most fedeztük fel Nikinek köszönhetően.

Egyszer egy hétpettyes katicabogárka
https://www.youtube.com/watch?v=hIs9hzmLgDI

Egyszer egy királyfi
http://www.youtube.com/watch?v=X1ceqejE1jc

Gryllus Vilmos: Kutyát kérek
http://www.youtube.com/watch?v=MFatxvK-sr4