Pillangó

Ezt a dalocskát az '50-es években tanította az én anyukámnak a nagypapája, Muliter József. Nekem a dédnagyapám, Neked, kisfiam az üknagyapád.

Tarka cifra pillangó, icipici lepke,

Légy hamar szófogadó, repülj a kezembe.

Hopp ide, hopp oda, száll a pillangó tova,

Messze-messze-messze.

A pillangó megkoppan, itt van a kezemben.

Erdei dal

Erika mami általános iskolás első osztályos korában évnyitón elszavalt versével örvendeztetett meg minket a hétvégén.

Reviczky Gyula

Erdei dal

Nyári rekkenő meleg,

Elbújok előled.

Lombjai közé megyek

Sátoros erdőnek.

Haja hopp!

Itt vagyok már, itt vagyok!

Sárga rigó, jó napot!

Fák között és fák alatt

Beh vidám az élet.

Nyúl szalad, virág fakad,

Zeng a lombos ének.

Haja hopp!

Kip! Kop! A harkály kopog.

S a kakukk szól: Jó napot!

Vadvirágokat szedek,

S kötözöm füzérbe

Vagy a fűben heverek,

S felnézek az égre.

A haja hopp!

a madárral dalolok...

Szép világ te, jó napot!

Kedvenc dalaink

Az első kettő dal személyes gyerekkori ismerősöm, az utolsót most fedeztük fel Nikinek köszönhetően.

Egyszer egy hétpettyes katicabogárka
https://www.youtube.com/watch?v=hIs9hzmLgDI

Egyszer egy királyfi
http://www.youtube.com/watch?v=X1ceqejE1jc

Gryllus Vilmos: Kutyát kérek
http://www.youtube.com/watch?v=MFatxvK-sr4

Este jó, este jó

Vitai Ágnes előadásában Zelk Zoltán verse szintén egy gyerekkori emlékem, amit tovább kell adni Áronkának is.

http://www.youtube.com/watch?v=b_vJO6VfW8Y

Nyuszi

Úgy tűnik, a nyulat szereti a magyar népköltészet. Szerencsére nekünk is ez az egyik kedvencünk az ujjbábok közül, így sose fogyunk ki a mondókából.

Nyuszi, nyuszi, nyulacskám,

Ne félj tőlem, nincs puskám.

Nincsen nekem egyebem,

Zöld salátalevelem.

Nyuszi ül a fűben,

Ülve szundikálva,

Nyuszi, talán beteg vagy

Hogy még nem is ugorhatsz.

Nyuszi - hipp, nyuszi - hopp,

Már is egyet elkapott. Hopp!

Kerekecske dombocska,

Itt szalad a nyulacska.

Erre szalad, itt megáll,

itt egy körutat csinál.

Ide bújik, ide be,

Kicsi gyermek keblibe.

Hadd nézzek kis tenyeredbe,

Kukukk, kukukk mi van benne?

Kerekecske, dombocska,

Messze fut a nyulacska.

Erre, erre, zöld mezőre,

Jó forrásra legelőre

Itt megbúvik,

Itt elbújik,

Itt nem látja meg a kuvik,

Kuvik, kuvik, vik, vik, vik.

Este van már, alkonyul,

Nyuszi füle lekonyul.

Dorombol a kiscica,

Aludj te is kicsi baba.

Egy nyuszi a réten, hoppeli-hopp,

Zellert szedett éppen, hoppeli-hopp,

Szedett hozzá répát, hoppeli-hopp,

Meg egy kis káposztát, hoppeli-hopp,

Örömében ugrott, hoppeli-hopp,

Meg egyet szaltozott, hoppeli-hopp.

Hull a hó, hull a hó,

Mesebeli álom,

Télapó zúzmarát,

Fújdogál az ágon.

A kis nyúl didereg,

Megbújik a fűben,

Nem baj, ha hull a hó,

Csak vadász ne jöjjön..

Kedvenc dalunk: Csicsi Pimpinkin

ZELK ZOLTÁN
A három nyúl

Egyszer régen, nagyon régen,
zúgó erdő közepében,
három nyulak összegyűltek,
selyemfűre települtek,
ottan se ültek sokáig,
talán csak egy fél óráig,
amikor felkerekedtek,
hogy már végre hazamennek,
egy szarka felettük szállott,
s fölkiáltott: "Mit csináltok?
Mit csináltok három nyulak?
Úgy ültök ott, mint az urak..."
- Úgy, úgy bizony, mint az urak! -
felelték a három nyulak.
- Ezután már urak leszünk,
ebédre rókahúst eszünk!
Nem fogjuk az időt lopni,
most indulunk rókát fogni!...
Csacsi szarka nem elhitte?
Röpült is már, a hírt vitte,
s buta róka is elhitte.
De hát hogyne hitte volna,
akármilyen ravasz róka,
mert a szarka így kiáltott:
"Egy jegenye fölött szállok,
mikor lenézek a földre,
három nyulak ülnek körbe.
Összebújva tanácskoznak...
Jaj, mekkora nyulak voltak!
Jaj, mekkora fejük, szájuk,
a medve egér hozzájuk!
Hát még miről beszélgettek?
Hogy eztán csak rókát esznek..."
Ennek a fele se móka!
Szedte is a lábát a róka.
Futott ki az erdőszélre,
csak mielőbb odaérne!
Hát amint ott futott, szaladt,
szembe vele farkas haladt:
- Szaladj te is, komám, farkas,
jaj, mit láttam, ide hallgass!
Az erdő közepén jártam,
most is borsódzik a hátam,
sose láttam ilyen szörnyet,
ottan ültek három szörnyek!
Három nyúl volt, és akkora,
fél méter is volt egy foga!
Hát még miről beszélgettek?
Hogy eztán csak farkast esznek...
No hiszen egyéb se kellett,
a farkas is futni kezdett,
a rókával versenyt futott,
majdnem az orrára bukott!
Addig futott, amíg szembe
nem jött vele egy nagy medve,
a medve így szólongatta:
"Hova szaladsz, farkas koma?"
- Medve komám, ne is kérdjed,
szaladj, ha kedves az élted!
Erdő közepén jártam,
jaj, mit láttam,
jaj, mit láttam!
Három nyulak ottan ültek,
éppen ebédre készültek.
Akkora volt foguk, szájuk,
kis egérke vagy hozzájuk!
Hát még miről beszélgettek?
Hogy eztán csak medvét esznek!
Egyébre se volt már kedve,
szaladni kezdett a medve.
Elöl róka, hátul medve,
közbül a farkas lihegve.
Így szaladtak erdőszélre,
szomszéd erdő közepébe.
Szaporán szedték a lábuk,
szellő se érjen utánuk
Amíg futottak lihegve,
egy vadász jött velük szembe.
Nézi is őket nevetve:
együtt szalad róka, medve...
"No hiszen, csak ne nevessél,
vigyázz, nehogy bajba essél!
Szaladj inkább te is erre!" -
kiáltott rája a medve.
"Az erdőben három szörnyek,
puska sem öli meg őket.
Három nyulak, de akkorák,
nem láttál még ilyen csodát!"
Szedte a lábát a vadász is,
eldobta a puskáját is.
Ijedtében megfogadta,
most az egyszer érjen haza,
csak ne falják föl a szörnyek,
sohase vadászik többet...
Ezalatt a nyusziházban,
fűszálakból vetett ágyban
három nyuszi aludt szépen,
összebújva békességben...

Sün

 Csukás István: Sün Balázs

Erdőszélen, erdőszéli

tölgy tövében volt egy ház.

Abban lakott hét süntestvér:

Sün Aladár,

Sün Piroska,

Sün Adorján,

Sün Dorottya,

Sün Demeter,

Sün Tihamér

s a legkisebb:

Sün Balázs.

Hogyha jól bevacsoráztak

Szűk lett nékik az a ház,

S előfordult ilyenkor,

Hogy kívül rekedt Sün Balázs.

Furakodott, nyomakodott

Morgott, perelt dühöngve

Semmit se ért, mit tehetett,

Lefeküdt a küszöbre

Telt az idő, múlt az idő

Éjre éj és napra nap

Egyre többször fordult elő,

hogy a házból a legkisebb kimaradt.

„Ebből elég! Torkig vagyok!”

kiáltott fel Sün Balázs

„Sokan vagyunk,

s kicsi nékünk ez a ház”.

„Éppen ezért én elmegyek

Szerbusz néktek hat testvér

Sün Aladár,

Sün Piroska,

Sün Adorján,

Sün Dorottya,

Demeter és Tihamér!”

Miután így elbúcsúzott

Fogta magát, elindult

Lába nyomán

Porzott a vén gyalogút.

Így baktatott, így poroszkált

Szomszéd tölgyig meg sem állt

Ottan aztán sürgött, forgott,

Árkot ásott, falat emelt,

Tetőt ácsolt, ajtót szegelt,

És mire a nap leszállt,

Épített egy kalyibát.

„Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok!

Nem tolnak ki

a küszöbre a nagyok!”

Falevélből ágyat vetett

Kényelmeset,

belé feküdt s hortyogott

hogy csörögtek

s remegtek az ablakok.

Éjféltájban vihar támadt

Hajlítgatta a vén fákat

Fújt a szél nagy zajjal ám

S arra ébredt, hogy zörögnek

A kalyiba ajtaján.

„Ki az? – szólt ki fogvacogva -

Ki kopogtat éjnek idején?”

„Mi vagyunk az – szóltak kintről

Mi vagyunk a hat testvér

Sün Aladár,

Sün Piroska,

Sün Adorján,

Sün Dorottya,

Demeter és Tihamér!”

„Elvitte a szél a házunk,

engedjél be,

ázunk-fázunk idekinn,

csurom víz a kabát rajtunk

és az ing!”

„Jól van, jól van

- szólt Sün Balázs –

Jövök már”

S fordult a kulcs, nyílt a zár.

Betódultak mind a hatan

Tele lett a kalyiba

Kérdezte is Sün Tihamér:

„Mondd csak testvér,

nincs csak ez az egy szoba?”

Lefeküdtek, elaludtak

S arra ébredt Sün Balázs:

Újra kicsi lett a ház!

Mert az éjjel ide-oda lökődve

Kiszorult a küszöbre.

„Ejnye! – mondta fejvakarva –

Mit tehetnék? Megnövök!

S akkor talán nem lesz ágyam,

Nem lesz párnám a küszöb!”

Krokodil

A zenélő körforgónk egyik állata a krokodil, természetesen ő sem maradhat nóta nélkül megzenésítetlen. :-)
Még szeretett nagymamám tanította ezt a dalt kicsi koromban, mikor ebédelni hívott minket.

Hol csavarogsz, te kicsi krokodil?

Édesanyád már odahaza sír,

Friss vacsorával várja fiát

kis kroki gyorsan gyere haza már.

Kiskroki gyorsan haza zakatol.

Már a kis asztal megterítve volt.

Krumplit evett és málnát ivott,

aztán gyorsan az agyba ugrott.

Találtam még egy számomra ismeretlen 3. versszakot is a gyerekdal.hu oldalon-

Vesd meg az ágyad kicsi Krokikám, 

mindened megvan,mit szíved kiván, 

megköszönöm a jó vacsorát, 

pá anyu, jó éjszakát!