Mutogatós mondókák

Gomba, gomba, gomba,(az öklök ütögetése)
nincsen semmi gondja.(a kezek forgatása)
Eső hogyha esik rája,(az ujjak mozgatása)
Nagyra nő a karimája.(karkörzés a fej felett)
Az esőt csak neveti,(szájra mutatás)
Kalapja van, teheti.(fej ütögetése)

  Erdő szélén házikó,
Ablakában nagyapó.
A kis nyuszi ott robog,
Az ablakon bekopog.
Kérlek, segíts én rajtam,
A vadász a nyomomban.
Gyere, nyuszi sose félj,
Megleszünk mi kettecskén!

Itt a szemem, itt a szám

Ez pedig az orrocskám.

Két karom, forgatom, ha akarom.

Kezeimmel tapsolok,

Lábaimmal dobogok.

Megy a vonat fel a hegyre,

Lassan zakatol.

Aztán, megindul lefele-lefele,

Beesik egy gödörbe,

Zsupsz.

Domboldalon házikó, (kezünkkel háztetőt mutatunk)
házikóban ládikó,
(négyzetet mutatunk)
ládikóban kerek tálca,
(tenyerünk körül kört rajzolunk)
kerek tálcán öt pogácsa.
(rámutatunk az ujjainkra)
Arra járt az egérke,
mind megette ebédre!
Hammmm!
(a hammnál "megharapdáljuk)

Nyuszi fülét hegyezi, ( nyuszifület mutatunk)

nagy bajuszát megpödri.  ( pödörjük a bajuszt)
Répát eszik: ropp-ropp-ropp,  (mintha répát ennénk)  
nagyon ugrik: hopp-hopp-hopp!   ( nagyot ugrunk a végén)

 A házat kiseperjük, (kezünkkel beleseprünk a hajba)
A port letöröljük, (végigsimítunk a homlokon)
Az ablakot becsukjuk, (becsukjuk a szemet, azaz lesimítjuk a pillákat)
A kulcson egyet csavarintunk! (megtekerjük az orrát)

Sűrű erdő, (lassan, sejtelmesen kezdjük, összekócoljuk a haját)
Kopasz mező, (végigsimítunk a homlokon)
Pislogója, (mutatjuk a szemét)
Szuszogója, (érintjük az orrát)
Tátogója, (érintjük a száját)
Ez itt meg a csiklandója! (megcsiklandozzuk végül a hasán)

Én kis kertet kerteltem, 

Bazsarózsát ültettem.
Szél, szél fújdogálja,
Eső, eső veregeti, huss!

körözünk a hason
ujjunkkal böködünk
két kezünkkel a tenyerét összekulcsolva lengetjük
paskoljuk a tenyeret, a „huss”-ra hessintve

széttárjuk két karunk

Ecem, pecem, pompodáré,
Sárgarépa, kancincáré,
Cérnára, cinegére,
Hess ki, madár, a mezőre.
Álé, álé, álé, pukk!

első két sorra ide-oda oldalra biccentjük a fejét,
melyet két tenyerünkkel támasztunk, mozgatunk
mutatóujjunkkal megérintjük szótagonként a homlokát, állát, bal és jobb arcát
további négy érintés
háromszor az állát, „pukkra” az orrát érintjük

Cicuska, macuska, Mit főztél Katuska? Kevertem babocskát, Sütöttem pampuskát. Ide raktam, oda raktam, Utoljára jól bekaptam!

két kezét fogjuk, a tenyerével az ő és a saját arcunkat simítjuk soronként tenyerében kavargatunk másik tenyerébe simítunk kezét kezeink közé fogva lengetjük Játékosan, mintha bekapnánk az öklét Kis állat a hangya, de nagy a szorgalma, szorgalmas a méh is, olyan leszek én is! Mendegél a törpecsapat, (helyben járás) Kalapálnak nagy serényen, (két öklünket összeütjük) Csiszolják a sok kis követ, (tenyerünket összecsiszoljuk) gyűjtik a sok aranyröget. (markunkat dörzsöljük) Hívjad a, hívjad a falovacskát (karjainkkal hívó mozdulatokat végzünk) Add neki, add neki a zabocskát, (mintha a tenyerünkből etetnénk) Jól lakik attól, hízik a zabtól (has simogatása) A lovacskád. Hívjad a, hívjad a kicsi kecskét (karjainkkal hívó mozdulatokat végzünk) Add neki, add neki a tejecskét, (mintha a tenyerünkből etetnénk) Jól lakik attól, hízik a tejtől (has simogatása) Kicsi kecskéd. Kását főz a kisegér, minden tálat telemér, ennek is ad egy kis kanállal annak ad egy nagy kanállal, amannak egy pohárkával, ennek itt egy csuporkával, a legkisebbnek nem jutott, ezért aztán el is futott.